A kezelések hatékonysága

„Mielőtt meggyógyítasz valakit, kérdezd meg tőle, hogy hajlandó-e feladni azokat a dolgokat, amik beteggé tették.” Hippokrates

Az első és egyben jogos kérdés, hogy mennyi idő múlva kezdenek el hatni a kezelések.
Az orvostudomány megalapítójának tartott Hippokrates fenti idézete magában foglalja a választ, amit most megpróbálok kicsit részletesebben kifejteni.
A gyógyulás belső munka eredménye, melynek során saját árnyékvilágunkkal kell szembenézni és megküzdeni. Mivel ez egyedül nem megy vagy nagyon nehéz, ezért általában segítőhöz fordulunk.
Az első kérdés, ami elhangzik, hogy hány kezelés szükséges és azok mennyi idő múlva hatnak?

Ez függ a problémától, attól, hogy az mennyi ideje áll fenn, a kliens hozzáállásától és attól, hogy mekkora változást képes befogadni, mekkora változásra van felkészülve.

Ugyanis a kulcs: a VÁLTOZÁS.

A változási és változtatási hajlandóság.
A probléma okát közösen feltárjuk és elkezdünk dolgozni vele, de változnod Neked kell. Én változni, változtatni senki helyett nem tudok. Amit tudok: beleadni a tudásom, a tapasztalatom, az energiám, a küldetés-tudatom, és az életem során a tragédiákból, nehézségekből szerzett megtapasztalásaim, amelyek erre az útra tereltek.
Ha egy egyszerű képlettel fejezném ki, akkor az így néz ki: Te (50%) + Én (50%) = 100% (Változás). Az kevés, hogy eljössz, mert az csak kb. 10%.
Az kevés, ha elvárásaid vannak velem szemben, magaddal szemben pedig egyáltalán nem, mert az pontosan 0%.
Különösen irreális elvárás, hogy néhány alkalommal oldjam meg azt, amit Neked már 10, 20, 30, 40 éve nem sikerült. Nincs varázspálcám, sem varázsgömböm. Ellenben van hitem abban, ha valaki megtalál, dolgunk van egymással. Így maximálisan belerakom az 50%-om.
Én BÁTRAK-nak nevezem azokat, akik beleteszik a saját 50%-ukat, és örülök, hogy egyre többen vannak.

A változás egy folyamat, amelyhez időre van szükség, és amelynek különböző fázisai vannak: felismerések, beismerések, megbocsátások, elengedések, mélységek és magasságok. Ha elutasítod a változást, a saját boldogságodhoz vezető utat utasítod el.

Akik nincsenek felkészülve a változásra (nekik nemcsak én, hanem más sem tud segíteni):
1.) A mindig panaszkodók: velük az a helyzet, hogy sosem annak panaszkodnak, akivel bajuk van, így az illető tudomást sem szerez arról, hogy a panaszkodónak mi a baja vele, tehát esélye sincs a változásra.
2.) A hibáztató: benne már rengeteg az indulat, és a rossz sorsáért, boldogtalanságáért másokat okol. Ebből a hozzáállásból nagyon nehéz változni. Őszintén szólva inkább lehetetlen…

Akik készek a változásra:
1.) Akik felismerik a saját felelősségüket abban a helyzetben, amiben vannak. Ilyenkor határtalan lehetőségek nyílnak meg számukra.
2.) Akik képesek a saját egojukon túllépni.

És az alkalmak száma…
Nos, ez az, amit előre sosem tudok megmondani, mert felelőtlenül nem szoktam ígérni.
Van, akinek 4-6 alkalom elég, hogy jelentős változások induljanak el az életében. Van, akinek ennél több kell (akár ennek többszöröse). Csak rajtad múlik, hogy milyen ütemben engeded be a változást, és attól nem vagy hátrányosabb helyzetben, hogy nálad lassabban megy végbe.
Van, akinél már néhány nap múlva elindul valami, de van, akinél hetek, hónapok múlva. Vagy egyszer csak fél-egy év után egy ’aha’ élmény során gyökereset fordul vele a világ. Hirtelen megtörténik egy felismerés, az alapján, amit valamikor egyszer mondtam neki vagy amit nálam megtapasztalt.

A segítő nem varázsló, aki egy ügyes mozdulattal megszabadít a problémádtól, hanem ahogy a nevében is benne van SEGÍT a felismerésben, az elakadásban, az oldásában, az útmutatásban.
Megfogja a kezed és Veled tart mindaddig, amíg úgy nem érzi, hogy most már elengedheti.

De a végső megoldás Te magad vagy.