Egyéni vezetett meditációk

A meditáció rendszerint olyan lelkiállapotra utal, amikor a testet tudatosan ellazítjuk, és szellemünket átengedjük a nyugalomnak és a belsőnkre való koncentrálásnak. A cél a lelki béke, megnyugvás keresése. Ilyenkor sikerül a környezetből kikapcsolódni, úgyhogy pszichológiai szempontból az élményt megváltozott tudatállapotnak nevezzük. A meditáció jelenlét. Megszűnik minden, az Itt és Most van.

A meditáció hatásai:

– Belső beleegyezés, megengedő, elfogadó hozzáállás

– A testi-lelki mivoltunkba vetett bizalom újraértékelése

– Alapviszonyulásunk, életszemléletünk átgondolása, formálása

– Az egészség fogalom átértékelésének lehetősége

– Társ- és önismeret fokozódása

– Értékrendezés, jellemképzés

– Az érzelmi reakciók és a viselkedésminták átdolgozása

A meditációnak rövid távon pszichés előnyei vannak, a kiegyensúlyozottság, a nagyobb nyugalom és vitalitás, valamint a kisebb alvásigény. Hosszú távon szomatikus hatásai is megmutatkoznak: Többek között normalizálódhat a vérnyomás, vagy javulhat az emésztés. Sok-sok éve kutatják a meditáció hatását az agyszerkezetre. A Frontiers in Human Neuroscience című szaklapban megjelent tanulmány mérföldkő a tudományban, mivel eddig azt feltételezték, hogy agyunk tömege a húszas éveink elejére eléri csúcstömegét, onnantól lassan zsugorodni kezd, és hogy ebbe a folyamatba nem lehet beavatkozni. A Laboratórium kutatásában résztvevők mindannyian átlagosan 20 éve meditáltak, agyukról MRI-felvételeket készítettek, majd a felvételeket összehasonlították a nem meditáló kontrollcsoporttal. A kutatók a meditálóknál az agykéreg egyes területeinek nagyobb fokú tekervényezettségét (gyrifikációt) állapították meg a nem meditálókhoz képest, és a tekervényezettség (ami feltehetőleg nagyobb kognitív teljesítménnyel jár) mértéke összefüggött azzal, hogy az illető mennyi ideje meditált.